Világosságom, erősségem
Dávidé.
Dávidot valódi veszély fenyegeti — seregek, hamis tanúk, sőt az a félelem is, hogy saját szülei elhagyhatják. Válasza nem az, hogy a veszély csekély, hanem hogy Atyja közelebb van hozzá, mint a veszély. Egyetlen dolgot kér: hogy Atyja jelenlétében élhessen.
27 1Atyám a világosságom és az üdvösségem – kitől félnék? Atyám az életem erőssége – kitől rettegnék?
2Amikor gonosztevők támadnak rám, hogy felfalják a testemet – ellenfeleim és ellenségeim –, ők botlanak meg és esnek el. 3Ha egy egész sereg táboroz is ellenem, nem fél a szívem; ha háború tör is rám, még akkor is bízom.
4Egy dolgot kérek Atyámtól, azt keresem: hogy házában lakhassam életem minden napján, hogy gyönyörködjem szépségében, és keressem őt a templomában. 5Mert elrejt engem hajlékában a baj napján, sátra rejtekében rejteget; magas kősziklára állít engem. 6Most pedig magasra emelkedik a fejem a körülöttem levő ellenségeim fölé, és örömkiáltással mutatok be áldozatokat a sátrában; énekelek és zenélek Atyámnak.
7Halld meg a hangomat, Atyám, amikor kiáltok; könyörülj rajtam, és válaszolj nekem! 8Szívem ezt mondja rólad: „Keressétek az arcát!” A te arcodat keresem, Atyám. 9Ne rejtsd el előlem az arcodat, ne utasítsd el haragodban a szolgádat – te voltál a segítségem! Ne hagyj el, és ne vess el engem, Atyám, szabadítóm! 10Ha apám és anyám elhagynának is, Atyám magához fogad engem. a a v10 Még ha a legbensőségesebb emberi szeretet is csődöt mond, Atyánk otthonába fogadja az elhagyott gyermeket – így érez minden egyes gyermeke iránt.
11Taníts meg utadra, Atyám, és vezess egyenes ösvényen azok miatt, akik lesben állnak rám. 12Ne szolgáltass ki ellenségeim akaratának, mert hamis tanúk támadtak ellenem, akik erőszakot lihegnek.
13Bizonyos vagyok abban, hogy meglátom Atyám jóságát az élők földjén. 14Várj Atyánkra; légy erős, és bátorítsd fel a szívedet; várj Atyánkra!
