Bél és Nebó leborul
Babilon isteneit kimerült állatok vonszolják szekereken, és önmagukat sem tudják megmenteni. Ezzel a képpel szemben Atyánk azt mondja, hogy már születése előtt hordozta Izráelt, és még ősz hajú korában is hordozni fogja. A bálvány teher; ő az, aki emel.
46 1Bél leborul, Nebó lehajol; bálványaikat állatokra és barmokra rakják. Amit cipeltek, felpakolják, teher a fáradt állatoknak. a a v1 Bél és Nebó Babilon főistenei; a jelenet azt ábrázolja, ahogy szobraikat kocsikra rakják, miközben a város elesik. 2Együtt lehajolnak, leborulnak; nem tudják megmenteni magukat, és fogságba mennek.
3„Hallgassatok rám, Jákób háza, Izráel házának egész maradéka — ti, akiket már születésetek előtt hordozlak, az anyaméhtől fogva felemellek titeket. 4Vénségetekig is én vagyok az, és ősz hajatokig hordozlak titeket. Én alkottalak, és én viszlek; hordozlak és megszabadítalak titeket. b b v4 A bálványokkal ellentétben, amelyeket tisztelőiknek cipelniük kell, Atyánk hordozza gyermekeit — az anyaméhtől az öregségig soha nem teszi le őket.
5„Kihez hasonlíttok engem, és kivel tesztek egyenlővé? Kihez mértek engem, hogy egyformák lennénk? 6Vannak, akik aranyat öntenek ki az erszényből, és ezüstöt mérnek a mérlegen; ötvöst fogadnak, aki istent készít belőle — aztán leborulnak, igen, imádják. 7Vállukra emelik és hordozzák; a helyére állítják, és ott áll — a helyéről nem mozdul. Ha valaki hozzá kiált, nem tud felelni, és nem tudja megszabadítani a bajából.
8„Emlékezzetek erre, és álljatok szilárdan; szívleljétek meg, ti lázadók. 9Emlékezzetek a régi dolgokra, a hajdaniakra, mert én vagyok Atyátok, és nincs más; én vagyok Atyátok, és nincs hozzám hasonló. 10Kezdettől fogva megmondom a véget, és régtől fogva azt, ami még meg sem történt; ezt mondom: »Tervem megáll, és végbeviszek mindent, amit akarok.« 11Keletről hívok egy ragadozó madarat, a férfit, aki végrehajtja tervemet, messzi földről. Amit megmondtam, véghez is viszem; amit elterveztem, meg is teszem. c c v11 A keletről jövő ragadozó madár a perzsa Círusz, aki legyőzte Babilont, és szabadon engedte Isten népét.
12„Hallgassatok rám, ti keményszívűek, akik távol vagytok az igazságtól: 13Közel hozom igazságomat — nincs már messze —, és szabadításom nem késik. Szabadítást adok a Sionon, ékességemet Izráelnek.”
