Önkéntes adományok az Atya háza számára

Dávid a saját aranyát és ezüstjét is hozzáadja a nemzeti készletekhez, aztán megkérdezi, ki kész még adni – és a vezetők szívesen adakoznak. Imádsága a könyv legegyszerűbb igazságát mondja ki: minden, amit adtak, előbb Atyánk kezéből jött. Aztán Salamont megkoronázzák, Dávid pedig megelégedetten hal meg.

29. fejezet.

Dávid király ezt mondta az egész gyülekezetnek: Fiam, Salamon, akit Atyánk kiválasztott, fiatal és tapasztalatlan, a feladat pedig nagy, mert a templom nem embernek épül, hanem Atyánknak. Teljes erőmből gondoskodtam Atyám háza számára: aranyat az aranyhoz, ezüstöt az ezüsthöz, bronzot a bronzhoz, vasat a vashoz, fát a fához; ónixköveket és foglalatba való köveket, antimonköveket és tarka színűeket, mindenféle drágakövet, és márványt bőségesen. Mivel gyönyörködöm Atyám házában, Atyám házának adom saját kincsemet, aranyamat és ezüstömet, mindazon felül, amit a szent ház számára már előkészítettem: mintegy 112 tonna aranyat, ófíri aranyat, és mintegy 262 tonna tisztított ezüstöt, hogy beborítsák vele az épületek falait. Aranyat az aranyhoz, ezüstöt az ezüsthöz, és minden munkát a mesteremberek kezébe. Ki az tehát, aki ma önként Atyánknak szenteli magát?

Akkor önként adakoztak a nemzetségfők, Izráel törzseinek vezetői, az ezredesek és a századosok, valamint a király munkájának felügyelői. Atyánk házának szolgálatára adtak mintegy 188 tonna aranyat és 10 000 dárikot, 375 tonna ezüstöt, 675 tonna bronzot és 3750 tonna vasat. Akinek drágaköve volt, odaadta Atyánk háza kincstárába, a gérsóni Jehíél felügyelete alatt. A nép örült az önkéntes adományoknak, amelyeket teljes szívből, önként adtak Atyánknak; Dávid király is nagy örömmel örvendezett.

Dávid dicsőítő imája az Atyához

Azután Dávid áldotta Atyánkat az egész gyülekezet előtt. Dávid ezt mondta: „Áldott vagy te, Izráelnek, a mi atyánknak Atyja, öröktől fogva mindörökké. Tiéd, Atyánk, a nagyság, a hatalom, a dicsőség, a győzelem és a fenség, mert minden a tiéd, ami a mennyben és a földön van. Tiéd az ország, Atyánk, és te emelkedsz fejként mindenek fölé. Tőled van a gazdagság és a tisztesség, te uralkodsz mindenen. Kezedben van az erő és a hatalom, kezedben van, hogy naggyá tégy és erőt adj mindenkinek. Most azért, Atyánk, hálát adunk neked, és dicsérjük dicsőséges nevedet. Mert ki vagyok én, és mi az én népem, hogy ilyen önként adakozhattunk? Hiszen tőled van minden, és csak azt adtuk neked, ami a te kezedből való. Jövevények és vendégek vagyunk előtted, mint minden ősünk; napjaink olyanok a földön, mint az árnyék, és nincs reménység a maradásra. Atyánk, mindez a gazdagság, amelyet összegyűjtöttünk, hogy házat építsünk neked a te szent nevednek, a te kezedből való, és mind a tiéd. Tudom, Atyám, hogy te megvizsgálod a szívet, és gyönyörködsz az őszinteségben. Szívem őszinteségében önként adtam mindezt, és most látom, hogy néped, amely itt van, örömmel adakozik neked. Ó, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek, atyáinknak Istene, tartsd meg örökké ezt a szándékot néped szívében, és irányítsd feléd a szívüket. Fiamnak, Salamonnak pedig adj teljes szívet, hogy megtartsa parancsolataidat, intelmeidet és rendelkezéseidet, hogy mindezt megtegye, és felépítse a templomot, amelyről gondoskodtam.”

Dávid ezt mondta az egész gyülekezetnek: „Áldjátok most Atyátokat!” Erre mind áldották atyáik Istenét, meghajtották fejüket, és leborultak Atyánk és a király előtt.

Salamont királlyá kenik az Atya előtt

Másnap véresáldozatokat mutattak be Atyánknak, és égőáldozatokat áldoztak Atyánknak: 1000 bikát, 1000 kost, 1000 bárányt a hozzájuk tartozó italáldozatokkal, és bőséges áldozatokat egész Izráelért. Azon a napon nagy örömmel ettek és ittak Atyánk előtt, és másodszor is királlyá tették Salamont, Dávid fiát, majd fejedelemmé kenték őt Atyánk számára, Cádókot pedig pappá.

Salamon pedig Atyánk trónjára ült királyként apja, Dávid helyett. Sikeres volt, és egész Izráel engedelmeskedett neki. ^a A vezetők és a vitézek mind, és Dávid király fiai is mind alávetették magukat Salamon királynak. Atyánk pedig igen naggyá tette Salamont egész Izráel szeme láttára, és olyan királyi fenséget adott neki, amilyen előtte egyetlen királynak sem volt Izráelben.

Dávid király uralkodása és halála

Dávid, Isai fia, egész Izráel fölött uralkodott. Negyven évig uralkodott Izráel fölött: hét évig Hebrónban, harminchárom évig Jeruzsálemben. Szép öregkorban halt meg, betelve életével, gazdagsággal és dicsőséggel; fia, Salamon uralkodott helyette. Dávid király tettei pedig, az elsőktől az utolsókig, meg vannak írva Sámuel látnok történetében, Nátán próféta történetében és Gád látnok történetében, egész uralkodásával és hatalmával együtt, és azokkal az eseményekkel, amelyek érték őt, Izráelt és a földek minden országát.