Zakariás 14 FHB Father's Heart Bible™

14 ¹Eljön Atyánk napja, amikor zsákmányotokat felosztják közöttetek. ²Összegyűjtöm az összes népet Jeruzsálem ellen harcra. Elfoglalják a várost, kifosztják a házakat, megerőszakolják az asszonyokat. A város fele fogságba megy, de a nép maradék része nem vész ki a városból. ³Akkor kivonul Atyánk, és harcol azok ellen a népek ellen, ahogyan harcolni szokott a csata napján. ⁴Azon a napon lába az Olajfák hegyén áll majd, amely Jeruzsálemtől keletre van, és a hegy középen kettéhasad kelettől nyugatig, hatalmas völggyé; fele észak felé húzódik, fele dél felé. ⁵Hegyeim völgyén át menekültök, mert a völgy Ácalig ér. Úgy menekültök, ahogyan a földrengés elől menekültetek Uzzijjának, Júda királyának idejében. Akkor eljön Atyám, és vele minden szent.

⁶Azon a napon nem lesz világosság, sem hideg, sem fagy. ⁷Különös nap lesz az, egyetlen a maga nemében, csak Atyánk ismeri – se nem nappal, se nem éjszaka; de estére világosság lesz.

⁸Azon a napon élő vizek folynak majd ki Jeruzsálemből, felük a keleti tenger felé, felük a nyugati tenger felé, nyáron és télen egyaránt. ⁹Atyánk pedig király lesz az egész föld felett. Azon a napon Atyánk egy lesz, és az ő neve is egy. ^a a v9 Izráel nagy hitvallása – hogy Atyánk egy – itt az egész föld énekévé lesz: a nap, amelyen mindenhol mindenki az egy Atyát ismeri el királynak.

¹⁰Az egész vidék síksággá változik Gebától Rimmónig, amely Jeruzsálemtől délre van. Jeruzsálem pedig kiemelkedik, és a helyén marad, a Benjámin-kaputól az Első kapu helyéig, a Szeglet-kapuig, és Hananél tornyától a király borsajtóiig. ¹¹Laknak majd benne, és nem éri többé pusztító átok; Jeruzsálem biztonságban él.

¹²Ez lesz a csapás, amelyet Atyánk bocsát minden népre, amely Jeruzsálem ellen harcolt: még álltukban elrothad a húsuk, elrothad a szemük a gödrében, és a nyelvük a szájukban. ¹³Azon a napon nagy rémület száll rájuk Atyánktól; mindenki a társa kezét ragadja meg, és egyik kéz a másik ellen emelkedik. ¹⁴Júda is harcolni fog Jeruzsálemnél, és összegyűjtik a körülöttük levő összes nép gazdagságát – aranyat, ezüstöt és ruhát nagy bőségben. ¹⁵Ugyanilyen csapás sújtja a lovakat, az öszvéreket, a tevéket, a szamarakat és minden állatot azokban a táborokban.

¹⁶Akkor mindazok, akik megmaradtak a Jeruzsálem ellen támadó népek közül, évről évre felmennek, hogy leboruljanak a Király, a mennyei seregek Atyja előtt, és megünnepeljék a sátrak ünnepét. ^b b v16 A sátrak ünnepe (szukkót) egy egész hetes aratási ünnep volt, amelyen az izráeliták ideiglenes sátrakban laktak, hogy megemlékezzenek arról, hogyan gondoskodott róluk Isten a pusztai vándorlás évei alatt. ¹⁷A föld bármelyik nemzetsége, amely nem megy fel Jeruzsálembe, hogy leboruljon a Király, a mennyei seregek Atyja előtt, nem kap esőt. ¹⁸Ha Egyiptom nemzetsége nem megy fel, és nem jelenik meg, akkor rájuk sem hull eső; őket is az a csapás éri, amellyel Atyánk sújtja a népeket, amelyek nem mennek fel megünnepelni a sátrak ünnepét. ¹⁹Ez lesz Egyiptom büntetése, és mindazoké a népeké, amelyek nem mennek fel megünnepelni a sátrak ünnepét.

²⁰Azon a napon a lovak csengőire ez lesz vésve: „Atyánknak szentelve”, és Atyánk házában a fazekak olyanok lesznek, mint az áldozati kelyhek az oltár előtt. ²¹Jeruzsálemben és Júdában minden fazék szent lesz a mennyei seregek Atyjának, hogy mindazok, akik áldozatot mutatnak be, eljöhessenek, vehessenek belőlük, és főzhessenek bennük. Azon a napon nem lesz többé kereskedő a mennyei seregek Atyjának házában.