4Mózes 18 FHB Father's Heart Bible™

18 ¹Atyánk ezt mondta Áronnak: „Te, a fiaid és atyád háza viselitek a szentély körüli vétket; te és a fiaid viselitek papságotok vétkét. ²Hívd magad mellé testvéreidet is, Lévi törzsét, atyád törzsét, hogy csatlakozzanak hozzád és szolgáljanak neked, neked és a fiaidnak a bizonyság sátra előtt. ³Teljesítsék a te tennivalódat és a sátor minden tennivalóját, de a szentély szent tárgyaihoz és az oltárhoz ne közeledjenek, különben meghalnak ők is, ti is. ⁴Csatlakoznak hozzád, és ellátják a kijelentés sátrának szolgálatát, annak minden teendőjét; idegen pedig ne közeledjen hozzátok.

⁵Ügyeljetek a szentélyre és az oltárra, hogy ne érje többé harag Izráel fiait. ⁶Íme, én kiválasztottam testvéreiteket, a lévitákat Izráel fiai közül; ajándékul adtam őket nektek, miután nekem adattak, hogy ellássák a kijelentés sátrának szolgálatát. ⁷Te és a fiaid pedig ügyeljetek papságotokra az oltár minden dolgában és a kárpiton belül; ott szolgáljatok. Ajándékul adom nektek a papságot; az idegen pedig, aki közeledik, haljon meg.”

Az Atya gondoskodik szolgáiról

⁸Atyánk ezt mondta Áronnak: „Íme, rád bíztam felajánlásaim gondját, Izráel fiainak minden szent ajándékát. Neked adtam azokat részedül, és a fiaidnak örök járandóságul. ⁹Ez illet téged a legszentebb áldozatokból, amelyek a tűzből megmaradnak: minden áldozatuk — minden ételáldozat, minden vétekáldozat és minden jóvátételi áldozat, amelyet nekem hoznak — igen szent, a tiéd és a fiaidé. ¹⁰A legszentebb helyen edd meg; minden férfi eheti; szent legyen neked.

¹¹Ez is a tiéd: ajándékaik felajánlása, Izráel fiainak minden meglengetett áldozata. Neked adtam ezeket, a fiaidnak és a lányaidnak veled együtt, örök rendelkezésként. Mindenki eheti a házadban, aki tiszta. ¹²Az olaj, az újbor és a gabona legjavát — a zsengét, amelyet nekem adnak — neked adom. ¹³Földjük első termése, amelyet nekem hoznak, a tiéd. Mindenki eheti a házadban, aki tiszta.

¹⁴Minden odaszentelt dolog Izráelben a tiéd legyen. ¹⁵Minden elsőszülött, ember vagy állat, amelyet nekem áldoznak, a tiéd; de az ember elsőszülöttjét váltsd meg, és váltsd meg a tisztátalan állat elsőszülöttjét is. ¹⁶Egyhónapos koruktól váltsd meg őket, mintegy két uncia ezüstért, a szentély mértéke szerint.

¹⁷De a tehén, a juh vagy a kecske elsőszülöttjét ne váltsd meg; szentek azok. Vérüket hintsd az oltárra, kövérjüket pedig füstölögtesd el tűzáldozatként, kedves illatként nekem. ¹⁸De a húsuk a tiéd, ahogyan a meglengetett szegy és a jobb comb is a tiéd. ¹⁹Minden szent felajánlást, amelyet Izráel fiai nekem hoznak, neked adom, a fiaidnak és a lányaidnak veled együtt, örök járandóságként. Örök sószövetség ez énelőttem, neked és utódaidnak veled együtt.” ^a a v19 A sószövetség felbonthatatlan, örök megállapodás volt — a só tartósít és soha nem romlik meg, így az állandóságot jelképezi.

²⁰Atyánk ezt mondta Áronnak: „Nem lesz örökséged az ő földjükön, és nem lesz részed közöttük. Én vagyok a te részed és örökséged Izráel fiai között.”

²¹„A lévitáknak adtam örökségül Izráelben minden tizedet azért a szolgálatért, amelyet végeznek, a kijelentés sátrának szolgálatáért. ²²Izráel fiai többé ne közeledjenek a kijelentés sátrához, különben vétket hordoznak, és meghalnak. ²³A léviták pedig végezzék a kijelentés sátrának szolgálatát, és ők hordozzák a maguk vétkét. Örök rendelkezés ez nemzedékről nemzedékre: nem kapnak örökséget Izráel fiai között. ²⁴Mert a tizedet, amelyet Izráel fiai felajánlásként hoznak nekem, a lévitáknak adtam örökségül. Ezért mondtam nekik: ne legyen örökségük Izráel fiai között.”

²⁵Atyánk így szólt Mózeshez:

²⁶„Szólj a lévitákhoz, és mondd meg nekik: Amikor átveszitek Izráel fiaitól a tizedet, amelyet örökségül adtam nektek tőlük, mutassatok be belőle felajánlást nekem, a tized tizedét. ²⁷Felajánlásotok úgy számít majd nektek, mint a szérűről a gabona, mint a borsajtóból a bor bősége. ²⁸Ti is mutassatok be felajánlást nekem minden tizedetekből, amelyet Izráel fiaitól vesztek, és adjátok abból az engem illető felajánlást Áronnak, a papnak. ²⁹Minden ajándékotokból mutassátok be nekem az egész felajánlást, mindegyikből a legjavát, a legszentebb részét.

³⁰„Mondd meg nekik: amikor bemutatjátok belőle a legjavát, az úgy számít a lévitáknak, mint a szérű és a borsajtó termése. ³¹Bárhol megehetitek, ti és házatok népe, mert ez a béretek a kijelentés sátrában végzett szolgálatotokért. ³²Nem vétkeztek emiatt, ha már bemutattátok a legjavát. De ne szentségtelenítsétek meg Izráel fiainak szent ajándékait, különben meghaltok.”