Jeremiás 26 FHB Father's Heart Bible™

26 ¹Amikor Jójákim, Jósiás fia uralkodni kezdett Júda fölött, ez az ige érkezett Atyánktól:

²Ezt mondja Atyánk: Állj házam udvarába, és hirdesd Júda minden városának, amelyek odajönnek imádkozni, mindazt, amit parancsolok neked, hogy elmondj; egyetlen szót se hagyj el. ³Talán hallgatnak rám, és mindenki megtér gonosz útjáról; akkor megbánom a veszedelmet, amelyet gonosz tetteik miatt tervezek ellenük. ⁴Mondd meg nekik: Ezt mondja Atyánk: Ha nem hallgattok rám, és nem jártok törvényem szerint, amelyet elétek adtam, ⁵és nem hallgattok szolgáimra, a prófétákra, akiket újra meg újra elküldök hozzátok – de ti sohasem hallgattatok rájuk –, ⁶akkor olyanná teszem ezt a házat, mint Silót, ezt a várost pedig átokká a föld minden népe előtt. ^a a v6 Siló volt az a hely, ahol egykor Atyánk szentélye állt, amíg el nem pusztult és pusztán nem maradt – intés, hogy a jeruzsálemi templomra is ugyanez a vég várhat.

⁷A papok, a próféták és az egész nép hallották, amint Jeremiás ezeket a szavakat mondta Atyánk házában. ⁸Amikor Jeremiás befejezte mindazt, amit Atyánk parancsolt neki, hogy elmondjon az egész népnek, a papok, a próféták és az egész nép megragadták, és így kiáltottak: „Meg kell halnod! ⁹Miért prófétálsz Atyánk nevében, ezt mondva: »Olyan lesz ez a ház, mint Siló, ez a város pedig elhagyatott és lakatlan lesz«?” És az egész nép Jeremiás köré tolongott Atyánk házában.

¹⁰Amikor Júda vezetői meghallották ezt, felmentek a király házából Atyánk házába, és leültek Atyánk háza Új-kapujának bejáratánál. ¹¹Akkor a papok és a próféták ezt mondták a vezetőknek és az egész népnek: „Ez az ember halált érdemel, mert ez ellen a város ellen prófétált, ahogy a saját fületekkel hallottátok.”

¹²Jeremiás ezt mondta a vezetőknek és az egész népnek: „Atyánk küldött engem, hogy e ház és e város ellen prófétáljak mindazt, amit hallottatok. ¹³Most azért jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket, hallgassatok Atyátok szavára, és Atyátok megbánja a veszedelmet, amelyet kimondott ellenetek. ¹⁴De íme, a kezetekben vagyok. Tegyetek velem azt, amit jónak és helyesnek láttok. ¹⁵De tudjátok meg biztosan: ha megöltök engem, ártatlan vért hoztok magatokra, erre a városra és lakóira – mert Atyánk valóban elküldött hozzátok, hogy fületek hallatára elmondjam mindezeket a szavakat.”

¹⁶Akkor a vezetők és az egész nép ezt mondták a papoknak és a prófétáknak: „Ez az ember nem érdemel halálos ítéletet, mert Atyánk nevében szólt hozzánk.”

¹⁷Az ország vénei közül néhányan felálltak, és így szóltak a nép egész gyülekezetéhez:

¹⁸„A móreseti Mikeás prófétált Ezékiás idejében, aki Júda fölött uralkodott, és ezt mondta Júda egész népének: »Ezt mondja a Seregek Atyja: Siont fölszántják, mint egy mezőt, Jeruzsálem romhalmazzá lesz, a templom hegye pedig erdős magaslattá.«”

¹⁹Vajon megölte-e őt Ezékiás, Júda királya, és egész Júda? Nem félte-e Atyánkat, és nem kérte-e kegyelmét, úgyhogy Atyánk megbánta a veszedelmet, amellyel fenyegette őket? Mi pedig nagy veszedelmet akarunk hozni magunkra.

²⁰Volt egy másik ember is, aki Atyánk nevében prófétált: Úriás, Semajá fia, Kirjat-Jeárimból. Ő is prófétált e város és ország ellen, ugyanúgy, mint Jeremiás. ²¹Amikor Jójákim király, összes vitéze és minden vezetője meghallotta szavait, a király halálra kerestette őt. Úriás meghallotta ezt, megijedt, elmenekült, és eljutott Egyiptomba. ²²Akkor Jójákim király embereket küldött Egyiptomba: Elnátánt, Akbór fiát, és vele másokat. ²³Kihozták Úriást Egyiptomból Jójákim királyhoz, aki karddal megölte, holttestét pedig a köznép sírjai közé vetette.

²⁴De Ahikám, Sáfán fia támogatta Jeremiást, ezért nem adták őt a nép kezébe, hogy megöljék.