Szolgáld uraidat testvérként
Útmutatás a rabszolgáknak, majd olyan tanítók képe, akik az istenfélelmet haszonszerzésnek tekintik. Az elégedettség az igazi nyereség, a pénz utáni sóvárgás pedig egyeseket átdöfött. Pál meghagyja Timóteusnak, hogy harcolja meg a hit nemes harcát, a gazdagoknak pedig azt mondja, hogy ne a vagyonban, hanem a mi Atyánkban reménykedjenek.
6 1Akik a rabszolgaság igája alatt élnek, tartsák saját urukat teljes tiszteletre méltónak, hogy Atyánk nevét és a tanítást ne érje gyalázat. 2Akiknek hívő uruk van, ne bánjanak velük tiszteletlenül azért, mert testvérek, hanem annál jobban szolgálják őket, mert akik a szolgálat hasznát élvezik, hívők és szeretett testvérek. Ezeket tanítsd és hirdesd.
A hamis tanítás keserű gyümölcsöt terem
3Ha valaki másként tanít, és nem ért egyet a mi Urunk, Jézus Krisztus egészséges beszédével és az istenfélelemnek megfelelő tanítással, 4az felfuvalkodott, semmit sem tud, hanem a vitatkozások és a szóharcok beteges megszállottja, amelyekből irigység, viszály, rágalmazás és gonosz gyanúsítás támad, 5és szüntelen torzsalkodás a megromlott elméjű, az igazságtól megfosztott emberek között, akik azt gondolják, hogy az istenfélelem a meggazdagodás eszköze.
6Az istenfélelem a megelégedéssel valóban nagy nyereség, 7mert semmit sem hoztunk a világba, és semmit sem vihetünk ki belőle. 8De ha van ennivalónk és ruhánk, beérjük ezekkel. 9Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe, csapdába és sok esztelen, káros kívánságba esnek, amelyek pusztulásba és romlásba taszítják az embereket. 10A pénz szeretete minden rossznak a gyökere; némelyek, akik utána sóvárogtak, eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalommal szúrták át önmagukat.
Harcold meg a hit nemes harcát
11Te pedig, Atyánk embere, menekülj mindettől! Törekedj igazságra, istenfélelemre, hitre, szeretetre, állhatatosságra és szelídségre. a a v11 Az „Atyánk embere” olyan kifejezést ad vissza, amelyet más bibliák „Isten emberének” fordítanak – Timóteust olyanként nevezi meg, aki az Atyához tartozik, nem pedig csupán egy távoli istenséghez. 12Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, és amelyről szép hitvallást tettél sok tanú előtt. 13Meghagyom neked Atyánk színe előtt, aki életet ad mindennek, és Krisztus Jézus előtt, aki Poncius Pilátus előtt tett szép hitvallást, b b v13 Jézus „szép hitvallása” Pilátus előtt az a bátor kijelentése volt, hogy ő király, és azért jött, hogy bizonyságot tegyen az igazságról (lásd János 18,33–37). 14hogy tartsd meg a parancsot szeplőtlenül és feddhetetlenül a mi Urunk, Jézus Krisztus megjelenéséig, 15amelyet a maga idejében elhoz a boldog és egyedüli Uralkodó, a királyok Királya és az urak Ura. 16Egyedül ő halhatatlan, megközelíthetetlen világosságban lakik, akit senki nem látott, és nem is láthat. Övé a tisztelet és az örökké tartó hatalom. Ámen.
17A jelen világ gazdagjainak hagyd meg, hogy ne legyenek fennhéjázók, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Atyánkban, aki bőkezűen megad nekünk mindent, hogy örüljünk neki. 18Parancsold meg nekik, hogy tegyenek jót, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, adakozók, készek a megosztásra, 19így jó alapot gyűjtve maguknak a jövőre, hogy megragadhassák az igazi életet.
20Timóteus, őrizd meg, amit rád bíztak! Kerüld az istentelen, üres fecsegést és az áltudomány ellenvetéseit, 21mert némelyek, akik ezt hirdették, eltévelyedtek a hittől. Kegyelem legyen mindnyájatokkal!
