Ének a szent városról

Ének. Kórah fiainak zsoltára.

Egy kudarcba fulladt ostrom után az imádók körbejárják Jeruzsálem falait, és bizonyítékként számolják meg tornyait. A királyok, akik elfoglalni jöttek a várost, egyszer odanéztek, pánikba estek, és vajúdó asszonyként menekültek. Amit Atyjukról hallottak, most a saját szemükkel látták.

48. fejezet.

Nagy az Atyánk, és méltó a dicséretre Atyánk városában, az ő szent hegyén. Szép magaslatával, az egész föld öröme a Sion hegye, az észak messzi vidéke, a nagy Király városa. ^a Atyánk a város palotáiban erős várként ismertette meg magát.

Mert íme, a királyok összegyűltek, együtt vonultak fel. Alighogy meglátták, elámultak, megrettentek, riadtan menekültek. Reszketés fogta el ott őket, gyötrelem, mint a vajúdó asszonyt. A keleti széllel összezúztad a tarsísi hajókat.

Ahogy hallottuk, úgy láttuk is a mennyei seregek Atyjának városában, Atyánk városában; megszilárdítja azt örökre.

Elmélkedtünk hűséges szeretetedről, Atyánk, templomodban. Amilyen a neved, Atyánk, olyan a dicséreted a föld széléig; jobbod tele van igazsággal. Örüljön a Sion hegye, ujjongjanak Júda leányai ítéleteid miatt.

Járjátok körül a Siont, kerüljétek meg, számláljátok meg tornyait. Jól nézzétek meg sáncait, járjátok végig palotáit, hogy elbeszélhessétek a jövő nemzedéknek.

Mert ez a mi Atyánk, a miénk örökkön-örökké; ő vezet minket mindvégig.