Izráel lerombol minden bálványt

Az ünnep végén a nép kivonul, hogy összetörje az oszlopokat és a magaslatokat. Aztán olyan bőven érkezik a tized, hogy halmokban áll, raktárakat kell építeni, és név szerint szervezik az elosztást, hogy a papok és a léviták Atyjuk törvényének szentelhessék magukat.

31. fejezet.

Amikor mindez véget ért, egész Izráel, aki csak jelen volt, kiment Júda városaiba, összetörték a szent oszlopokat, kivágták az Asérá-oszlopokat, és lerombolták a magaslatokat és az oltárokat Júdában, Benjáminban, Efraimban és Manasséban, teljesen elpusztítva azokat. Azután egész Izráel visszatért városaiba, mindenki a maga birtokára.

Ezékiás beosztotta a papokat és a lévitákat osztályaik szerint, mindegyiket a maga szolgálata szerint, papokat és lévitákat egyaránt, az égőáldozatokhoz és a békeáldozatokhoz, hogy szolgáljanak, hálát adjanak és dicsérjenek Atyánk táborainak kapuiban.

A király a saját vagyonából adott az égőáldozatokra – a reggeli és az esti égőáldozatokra, valamint a szombatokra, az újholdakra és a megszabott ünnepekre valókra –, ahogyan meg van írva Atyánk törvényében. Megparancsolta Jeruzsálem lakóinak, hogy adják meg a papok és a léviták részét, hogy Atyánk törvényének szentelhessék magukat. Amint a parancs elterjedt, Izráel fiai bőségesen adták a gabona, az újbor, az olaj, a méz és a mező minden termésének zsengéjét, és bőségesen behozták mindennek a tizedét. Izráel és Júda fiai, akik Júda városaiban laktak, szintén behozták a marhák és a juhok tizedét, valamint az Atyánknak szentelt dolgok tizedét, és rakásokba halmozták.

A harmadik hónapban kezdték rakni a rakásokat, és a hetedikben fejezték be. ^a Ezékiás és a vezetők odajöttek, meglátták a rakásokat, és áldották Atyánkat és népét, Izráelt. Ezékiás megkérdezte a papokat és a lévitákat a rakások felől. Azarjá főpap, Cádók házából, így felelt neki: „Amióta az emberek elkezdték behozni az adományokat Atyánk házába, jóllaktunk, és bőven maradt is, mert Atyánk megáldotta népét, és ez a nagy többlet maradt.”

Akkor Ezékiás megparancsolta, hogy készítsenek raktárhelyiségeket Atyánk házában, és el is készítették azokat. Hűségesen behozták az adományokat, a tizedet és a szent ajándékokat. Konanjá, a lévita volt a vezetőjük, testvére, Simei pedig a második. Jehíél, Azazjá, Nahat, Aszáél, Jerímót, Józábád, Elíél, Jiszmakjá, Mahat és Benájá voltak a felügyelők Konanjá és testvére, Simei keze alatt, akiket Ezékiás király és Azarjá, Atyánk házának főfelügyelője rendelt ki. Kóré, Jimná fia, a keletre néző lévita kapuőr felügyelte az Atyánknak szánt önkéntes adományokat, és ő osztotta szét Atyánk adományait és a legszentebb ajándékokat. Keze alatt Éden, Minjámin, Jésúa, Semajá, Amarjá és Sekanjá szolgált hűségesen a papi városokban, és osztottak paptestvéreiknek osztályaik szerint, a nagynak és a kicsinek egyaránt, azokon kívül, akiket nemzetségük szerint vettek jegyzékbe, a három évestől fölfelé minden férfit – mindazokat, akik beléptek Atyánk házába a napi szolgálatra –, tisztségük és osztályuk szerinti szolgálatukért. A papokat nemzetségeik szerint vették jegyzékbe, a lévitákat pedig húszévestől fölfelé, szolgálatuk és osztályuk szerint. Jegyzékbe vették őket minden kicsinyükkel, feleségükkel, fiukkal és leányukkal együtt – az egész gyülekezetet –, mert hűségesen megszentelték magukat. Áron fiainak, a papoknak, akik városaik körüli legelőmezőkön laktak, minden egyes városban név szerint kijelölt férfiak adtak részt minden férfi papnak és minden lévitának, akit nemzetsége szerint vettek jegyzékbe.

Ezékiás így tett egész Júdában. Azt tette, ami jó, helyes és hűséges volt Atyánk előtt. Minden vállalkozásában – Atyánk házának szolgálatában, a törvény és a parancsolat megtartásában, Atyánk keresésében – teljes szívét adta, és sikerrel járt.