Békességben fekszem le
A karmesternek: húros hangszerekre. Dávid zsoltára.
Éjszakai imádság nyilvános rágalmak közepette. Dávid kéri Atyját, hogy feleljen neki, felszólítja az őt gyalázó férfiakat, hogy ne szeressék többé az üres szavakat, és azt mondja, a neki adott öröm többet ér a bő termésnél. Végül lefekszik, és biztonságban alszik.
4 1Hallgass meg, amikor hozzád kiáltok, Atyám, aki igazságomat támogatod! Szorongatásomban tág teret adtál nekem; könyörülj rajtam, és hallgasd meg imádságomat! 2Meddig lesz még gyalázattá a dicsőségem, emberek? Meddig szeretitek a hiábavalóságot, és hajszoljátok a hazugságot? a a v2 Szela: zenei vagy liturgiai jel a zsoltárokban; pontos jelentése bizonytalan, de valószínűleg szünetet vagy zenei közjátékot jelez.
3Tudjátok meg, hogy Atyánk kiválasztotta magának a hűségest; Atyánk meghallgat, amikor hozzá kiáltok. 4Reszkessetek, és ne vétkezzetek! Vizsgáljátok meg szíveteket fekvőhelyeteken, és legyetek csendben!
5Igaz áldozatokat mutassatok be, és bízzatok Atyánkban! 6Sokan mondják: „Ki láttat velünk valami jót?” Ragyogtasd ránk arcod világosságát, Atyánk!
7Nagyobb örömöt adtál szívembe, mint amekkora az övék, amikor bőven van gabonájuk és mustjuk. 8Békességben fekszem le, és el is alszom, mert egyedül te adod meg, Atyám, hogy biztonságban éljek.
