Hozzád emelem lelkemet

Dávid zsoltára.

Dávid azt kéri, hogy tanítsák, ne csak megmentsék — mutasd meg nekem utaidat. Elhozza ellenségeit és ifjúsága bűneit is, és azt kéri, hogy egyik se határozza meg őt. Atyánk barátként osztja meg szövetségét azokkal, akik félik őt.

25. fejezet.

Hozzád emelem lelkemet, Atyám.

Atyám, benned bízom; ne engedd, hogy szégyent valljak; ne engedd, hogy ellenségeim diadalmaskodjanak rajtam. Bizony, senki sem vall szégyent, aki rád vár; szégyent vallanak azok, akik ok nélkül árulók.

Mutasd meg nekem útjaidat, Atyám, taníts meg ösvényeidre! Vezess engem igazságodban, és taníts engem, mert te vagy a mi Atyánk, szabadításom; rád várok egész nap. Emlékezz gyengéd irgalmadra, Atyám, és szövetségi szeretetedre, mert öröktől fogva valók. Ne emlékezz ifjúkorom bűneire, se lázadásaimra; szövetségi szereteted szerint emlékezz meg rólam, jóságodért, Atyám.

Jó és igaz a mi Atyánk, ezért megtanítja a bűnösöket az útra. Igazságban vezeti az alázatosakat, és megtanítja útjára az alázatosakat. Atyánk minden ösvénye hűséges szeretet és hűség azoknak, akik megtartják szövetségét és bizonyságait.

A te nevedért, Atyám, bocsásd meg bűnömet, mert nagy az. Ki az, aki féli a mi Atyánkat? Megtanítja őt arra az útra, amelyet választania kell. Lelke boldogságban pihen, és gyermekei öröklik a földet. Atyánk meghitt barátsága azoké, akik félik őt, és megismerteti velük szövetségét. Szemem állandóan Atyánkra néz, mert ő szabadítja ki lábamat a hálóból.

Fordulj hozzám, és könyörülj rajtam, mert magányos és nyomorult vagyok. Szívem gyötrelmei megsokasodtak; szabadíts ki szorongatásomból. Tekints nyomorúságomra és gyötrelmemre, és vedd el minden bűnömet. Nézd ellenségeimet, mert sokan vannak, és erőszakos gyűlölettel gyűlölnek engem.

Őrizd meg lelkemet, és szabadíts meg; ne engedd, hogy szégyent valljak, mert hozzád menekülök. Feddhetetlenség és becsületesség óvjon engem, mert rád várok.

Váltsd meg Izráelt, Atyánk, minden nyomorúságából.