A tőr összetört
Zarándokének. Dávidé.
Egy nép menekülésének története, hajszálon múló esetek sorozataként: elevenen elnyelhettek, elsodorhatott volna az ár. A megmaradó kép egy madár, amely kiszabadult az elszakadt csapdából, annak bizonyítéka, hogy a segítség Atyánk nevében volt, nem bennük.
124 1Ha Atyánk nem lett volna velünk – mondja el most Izráel –, 2ha Atyánk nem lett volna velünk, amikor ránk támadtak az emberek, 3akkor elevenen nyeltek volna el minket, amikor fellángolt a haragjuk ellenünk; 4akkor elsodortak volna a vizek, átcsapott volna rajtunk az áradat; 5akkor a tomboló vizek átcsaptak volna rajtunk.
6Áldott legyen Atyánk, aki nem adott oda minket zsákmányul a foguknak! 7Megmenekültünk, mint a madár a vadászok tőréből; összetört a tőr, és mi megmenekültünk! 8Segítségünk Atyánk nevében van, aki az eget és a földet alkotta.
