Míka elhagyja az Atya tiszteletét
Míká bevallja, hogy ellopta anyja ezüstjét; anyja megáldja, és Atyánknak szenteli az ezüstöt – úgy, hogy bálványokat készíttet belőle. Míká szentélyt épít, pappá avatja a fiát, felfogad egy vándor lévitát, és arra jut, hogy Atyánk bizonyára kegyeli őt. Mindenki azt tette, amit a maga szemében helyesnek látott.
17 1Volt egy ember Efraim hegyvidékén, akinek Míka volt a neve. 2Ezt mondta az anyjának: „Az az ezeregyszáz ezüst, amelyet elvettek tőled, és amely miatt átkozódtál – hallottam, amikor kimondtad –, nézd, nálam van az ezüst, én vettem el.” Az anyja így szólt: „Áldja meg Atyánk a fiamat!”
3Visszaadta tehát az ezeregyszáz ezüstöt az anyjának, az anyja pedig ezt mondta: „Ünnepélyesen Atyánknak szentelem ezt az ezüstöt a saját kezemből, a fiamért, hogy faragott képet és öntött bálványt készítsenek belőle. Most visszaadom neked.”
4Visszaadta az ezüstöt az anyjának, az anyja pedig vett kétszáz ezüstöt, és odaadta egy ötvösnek, aki faragott képet és öntött bálványt készített belőle; ez Míka házában állt.
5Ennek a Míkának volt egy szentélye; készített egy éfódot és házi bálványokat, és felavatta az egyik fiát a papjává. 6Azokban a napokban nem volt király Izráelben; mindenki azt tette, amit jónak látott. 7Volt egy fiatalember a júdai Betlehemből, Júda nemzetségéből, aki lévita volt, és ott tartózkodott. 8Ez az ember elhagyta a júdai Betlehemet, hogy más helyet keressen, ahol lakhat, és útközben eljutott Efraim hegyvidékére, Míka házához. 9Míka megkérdezte: „Honnan jössz?” Ő így felelt: „Lévita vagyok a júdai Betlehemből, és olyan helyet keresek, ahol lakhatom.”
10Míka ezt mondta: „Maradj nálam, és légy nekem atyám és papom! Évente tíz ezüstöt adok neked, egy rend ruhát és az élelmedet.” A lévita be is ment. 11A lévita beleegyezett, hogy a férfinál marad, és a fiatalember olyan lett számára, mint az egyik fia. 12Míka felavatta a lévitát, a fiatalember pedig a papja lett, és Míka házában lakott. 13Míka ezt mondta: „Most már tudom, hogy Atyánk jó lesz hozzám, mert egy lévita a papom.” a a v13 Míka biztos abban, hogy Atyánk megáldja őt, mert felfogadott egy lévitát, hogy a bálványait gondozza – annak a tragédiája, amikor valaki az Atya nevével akarja igazolni a maga csinálta istentiszteletet.
