Hírvivő az Atya trónjától

Háromhetes gyász egy olyan látomással ér véget, amely kiszívja Dániel erejét. Azt mondják neki, hogy Atyja már az első napon meghallotta szavait, és a késést a perzsa fejedelemmel vívott küzdelem okozta, amíg Mihály meg nem jött. Kétszer megérintik, és nagyon szeretettnek nevezik.

10. fejezet.

Círusznak, Perzsia királyának harmadik évében kijelentés jutott Dánielnek, akit Baltazárnak neveztek – igaz kijelentés egy nagy háborúról. Megértette, és betekintést nyert a látomásba.

Azokban a napokban én, Dániel, három teljes héten át gyászoltam. Nem ettem finom ételt, hús és bor nem érintette a számat, olajjal sem kentem meg magamat, amíg el nem telt a három hét.

Az első hónap huszonnegyedik napján a nagy folyó, a Tigris partján álltam. Föltekintettem, és láttam egy gyolcsba öltözött férfit, derekán színarany övvel Úfázból. ^a Teste, mint a drágakő, arca, mint a villám, szeme, mint a lángoló fáklya, karja és lába, mint a fényezett réz, szavainak hangja pedig, mint egy zúgó sokaság.

Egyedül én, Dániel, láttam a látomást; a velem lévő emberek nem látták, de nagy reszketés fogta el őket, elfutottak és elrejtőztek. Egyedül maradtam, és láttam ezt a nagy látomást. Nem maradt bennem erő, arcom halálsápadt lett, és nem maradt erőm. Akkor hallottam a szavait, és ahogy hallottam, arccal a földre borultam, mély álomba merülve.

Hirtelen egy kéz érintett meg, és reszketve kezemre és térdemre emelt. Ezt mondta nekem: „Dániel, szeretett férfi, értsd meg a szavakat, amelyeket hozzád szólok, és állj fel, mert most hozzád küldettem!” Amikor ezt a szót szólta hozzám, reszketve felálltam.

Ezt mondta nekem: „Ne félj, Dániel! Attól az első naptól fogva, hogy arra adtad a szívedet, hogy megértsd ezeket, és megaláztad magadat Atyád előtt, meghallgatásra talált a szavad, és én a szavaid miatt jöttem el. De Perzsia királyságának fejedelme szembeszállt velem huszonegy napig; akkor Mihály, az egyik vezető fejedelem, eljött, hogy segítsen nekem, mert ott maradtam Perzsia királyainál. ^b Azért jöttem, hogy megértsd, mi történik népeddel az eljövendő napokban, mert a látomás a még hátralévő napokra szól.”

Amíg ezeket a szavakat szólta hozzám, arcomat a földre fordítottam, és nem tudtam megszólalni. Akkor valaki, aki emberhez hasonlított, megérintette az ajkamat. Megnyitottam a számat, és beszélni kezdtem. Ezt mondtam annak, aki előttem állt: „Uram, a látomás fájdalommal töltött el, és nem maradt erőm. Hogyan beszélhetnék, uram, veled, én, a te szolgád? Most nem maradt bennem erő, és lélegzet sem maradt bennem.”

Akkor az, aki emberhez hasonlított, ismét megérintett, és megerősített. Ezt mondta: „Ne félj, drága ember! Békesség neked! Légy erős, légy erős!” Szavai megerősítettek, és ezt mondtam: „Szólj, uram, mert megerősítettél!”

Ezt mondta: „Tudod, miért jöttem hozzád? Most visszatérek, hogy harcoljak Perzsia fejedelmével; és amint elmegyek, íme, jön Görögország fejedelme. De előbb elmondom neked, mi van megírva az Igazság könyvében: senki sem áll szilárdan mellettem ellenük, csak Mihály, a ti fejedelmetek.”