Ajándék Babilonból
A babiloni követek hízelgésétől elkapatva Ezékiás mindent megmutat nekik, amije csak van. Ézsaiás elhozza Atyánk szavát: mindez, sőt még a fiai is, Babilonba kerülnek. Ezékiás jónak nevezi ezt a szót – mert a veszteség csak az ő halála után következik be. Ez a válasz megjegyzés nélkül marad.
39 1Abban az időben Meródak-Baladán, Baladán fia, Babilon királya levelet és ajándékot küldött Ezékiásnak, mert hallotta, hogy beteg volt, és felépült. 2Ezékiás örömmel fogadta őket, és megmutatta nekik kincstárát: az ezüstöt, az aranyat, a fűszereket, a finom olajat, egész fegyvertárát, mindent, ami a raktáraiban volt. Semmi sem maradt a házában vagy az országában, amit Ezékiás meg ne mutatott volna nekik. 3Akkor Ézsaiás próféta elment Ezékiás királyhoz, és megkérdezte: „Mit mondtak ezek az emberek, és honnan jöttek?” Ezékiás így felelt: „Messzi földről, Babilonból jöttek.”
4Ézsaiás megkérdezte: „Mit láttak a házadban?” Ezékiás így válaszolt: „Mindent láttak, ami a házamban van. Semmi sincs a raktáraimban, amit meg ne mutattam volna nekik.”
5Akkor Ézsaiás ezt mondta Ezékiásnak: „Halld a mennyei seregek Atyjának szavát:
6Eljön az idő, amikor mindazt, ami a házadban van, mindazt, amit atyáid mostanáig felhalmoztak, elviszik Babilonba. Semmi sem marad meg – mondja Atyánk. 7Saját fiaid közül is, saját utódaid közül, elvisznek néhányat, hogy udvari tisztként szolgáljanak Babilon királyának palotájában.”
8Ezékiás ekkor ezt mondta Ézsaiásnak: „Jó az Atyánk szava, amelyet szóltál.” Mert ezt gondolta: „Békesség és biztonság lesz az életemben.”
