Olyanok voltunk, mint akik álmodnak
Zarándokének.
A hazatérő száműzöttek azt mondják, a hazatérés olyan volt, mintha álmodnának, és szájukat nevetés töltötte be, aztán további helyreállítást kérnek Atyánktól, mint amikor a patakok visszatérnek a Negebbe. A mostani ígéret: akik könnyek között vetnek, kévéket hordozva térnek haza.
126 1Amikor Atyánk jóra fordította Sion sorsát, olyanok voltunk, mint akik álmodnak. 2Akkor megtelt a szánk nevetéssel, a nyelvünk pedig ujjongással; akkor ezt mondták a nemzetek között: „Nagy dolgokat tett velük az Úr.” 3Nagy dolgokat tett velünk Atyánk; tele vagyunk örömmel.
4Fordítsd jóra sorsunkat, Atyánk, mint a Negev patakjait! a a v4 A Negev Izráel száraz, déli sivataga, ahol az üres patakmedrek az esők után hirtelen megtelnek vízzel – ez a pillanat alatt jóra forduló sors képe. 5Akik könnyezve vetnek, ujjongva aratnak majd. 6Aki sírva megy ki, és viszi a vetőmagos zsákot, hogy elvesse, bizonyosan ujjongva tér majd haza, és hozza a kévéket.
