Atyánk gondoskodik a papjairól
A papok, mivel nincs földjük, az áldozatokból élnek. A népek jóslása, varázslása és a halottak megkérdezése teljességgel tilos. Ehelyett Atyánk Mózeshez hasonló prófétát támaszt saját testvéreik közül, és az a próba, hogy küldetett-e, hogy a próféta szavai beteljesednek-e.
18 1A lévita papoknak – Lévi egész törzsének – nincs része és öröksége Izráellel; Atyánk tűzáldozataiból esznek, ez az ő öröksége. 2Testvéreik között ne legyen örökségük; Atyánk az örökségük, ahogyan megígérte nekik. 3Ez illeti meg a papokat a néptől: aki ökröt vagy juhot áldoz, adja a papnak a lapockát, a két állát és a gyomrot. 4Add neki gabonád, mustod és olajod első termését, és juhaid első gyapját. 5Mert Atyád őt választotta ki minden törzsed közül, hogy Atyánk nevében álljon és szolgáljon, ő és fiai, mindörökké.
6Ha egy lévita elhagyja bármelyik városodat Izráelben, ahol lakik, és amikor csak kívánja, eljön arra a helyre, amelyet Atyánk kiválaszt, 7akkor szolgálhat Atyánk nevében, mint a többi lévita testvére, akik ott állnak Atyánk előtt. 8Egyenlő részt kapjon az ételből, azon felül, amit atyai örökségének eladásából kap.
Az Atya megtiltja az okkult gyakorlatokat
9Amikor bemész arra a földre, amelyet Atyád ad neked, ne tanuld meg utánozni azoknak a népeknek az utálatos szokásait. 10Senki se legyen köztetek, aki fiát vagy leányát tűzben áldozza fel, aki jövendőmondást űz, aki varázsol, aki jeleket magyaráz, vagy aki igézést végez, 11aki bűvöléssel igéz, aki szellemet idéz, aki halottidéző, vagy aki a holtaktól kér tanácsot. 12Mert aki ezeket teszi, utálatos Atyánk előtt; és éppen ezekért az utálatos szokásokért űzi ki előled őket Atyád. 13Légy feddhetetlen Atyád előtt. 14Ezek a népek, amelyeket kiűzöl, jövendőmondókra és varázslókra hallgatnak. Neked azonban Atyád nem engedte meg ezt.
Az Atya prófétát támaszt
15Atyád prófétát támaszt neked, hozzám hasonlót, közületek, testvéreid közül – rá hallgass. a a v15 Péter és István Jézust nevezi meg annak a prófétának, akit Atyánk megígért, hogy támaszt – akire minden izráelinek hallgatnia kellett (ApCsel 3:22-23; ApCsel 7:37). 16Ezt kérted Atyádtól a Hóreben, a gyülekezés napján: „Ne halljam többé Atyánk hangját, és ne lássam tovább ezt a nagy tüzet, mert meghalok!”
17Atyánk pedig ezt mondta nekem: „Helyesen beszéltek. 18Prófétát támasztok nekik, hozzád hasonlót, testvéreik közül. Igéimet az ő szájába adom, és megmond nekik mindent, amit parancsolok neki. 19Aki pedig nem hallgat igéimre, amelyeket a nevemben mond, azt én magam vonom felelősségre. 20De annak a prófétának, aki olyan igét mer mondani a nevemben, amelyet nem parancsoltam, vagy aki más istenek nevében szól, annak a prófétának meg kell halnia.”
21És ha ezt mondod a szívedben: „Honnan ismerjük fel azt az igét, amelyet nem Atyánk mondott?” 22Amikor egy próféta Atyánk nevében szól, és az ige nem következik be vagy nem válik valóra, akkor azt az igét nem Atyánk mondta – a próféta elbizakodottságból beszélt. Ne félj tőle!
